Néhány szó rólam...
Kenderák Zita vagyok, kaposvári kineziológus, művészetterapeuta, lélekhangoló. Az egyéni találkozások alkalmával a belső úton szegődök Melléd kísérőnek, a csoportos foglalkozásokon a család, a gyerekek és a Nő kerül fókuszba. Szeretettel várom mindazokat, akik velem indulnának el a befelé vezető Úton.
Szinte egyszerre végeztem gyógypedagógusként és kineziológusként, majd az élet döntött helyettem, és az utóbbi irányba indított el, amiért a mai napig nagyon hálás vagyok. 2009 óta dolgozom a szakmában, igyekszem lépést tartani a változásokkal, képezni magam. A képzőművészetterápiára is így találtam rá, amelyet idővel a munkámba is beépítettem.
Amikor egyéniben dolgozunk
Őszintén szólva, cseppet sem könnyű az Út velem, mert én a Bátrak segítője vagyok – kíméletlenül szókimondó, de egyben támogató is. Nem félek megmutatni Téged Magadnak, még ha ennek az is az ára, hogy többet nem találkozunk. Mert, ha az őszinteség ezt váltja ki Belőled, akkor még nem vagy kész arra, hogy szembenézz démonjaiddal, akkor még a lelked mélyén azt várod, hogy együtt nyalogassuk a sebeidet. Ebben nem tudok és nem is akarok részt venni, úgy gondolom, erre találsz alkalmasabb partnert.
Ha mégis maradsz...
Bár Hozzád igazítom a folyamatot, mégis én vezetlek, és néha átviszlek olyan falon, amit addig törhetetlennek hittél. Előfordulhat, hogy fájni fog. De mivel „eredmény- orientált” vagyok, addig nem foglak békén hagyni, amíg el nem indulsz egy új, számodra megfelelőbb irányba. Ha az első találkozást követi egy második, illetve több, az csak azért lehet, mert Te mindezt vállalod.
Különben máshol, mással ütnéd el az időt, nem éppen „itt, szemben velem”.
Ha kinyitjuk azt az ajtót, azon valakinek be vagy ki kell lépnie. Én biztosan nem fogok, Te pedig nem várakozhatsz tovább a küszöbön, mert már így is épp elég időt töltöttél a „másik” oldalon…
Ha úgy döntesz, mégis maradsz hazug kis világodban, látszólag semmi sem fog változni. (Bár én úgy gondolom, jelen pillanatban a legnagyobb változás, változatlannak maradni ebben a folyamatosan változó, felgyorsult világban. És ez iszonyatos mennyiségű energiát emészt fel. De ezzel foglalkozni már nem az én dolgom.)
És amikor úgy döntesz, elindulsz...
Elmondom Neked, miért is érdemes elindulnod. Gondold csak végig – ha mégis belevágsz, és kilépsz a „fényre”, elhagyod biztosnak vélt erődítményedet, a folyamat közben felszabadult erőket mennyi hasznosabb dologra tudod fordítani, mint egyhelyben ácsorogni, és ezt az állapotot minden elképzelhető módon fenntartani: több figyelmet kaphat a családod, a barátaid, a munkád és még sorolhatnám mennyi területet vehetne birtokba az addig lekötött rengeteg energia. De a legtöbbet ebből az egész folyamatból mégis Te profitálhatsz. Minden elképzelhető módon. Hát légy bátor, hiszen csupán az első lépést kell megtenned a Számodra legfontosabb emberi lény felé, Önmagad felé. A többi már jön magától…